H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
6
Dátum : 2017. december 6.
7
8
9
10
11
13
Dátum : 2017. december 13.
14
15
16
17
18
20
Dátum : 2017. december 20.
21
22
23
24
25
27
Dátum : 2017. december 27.
28
29
30
31

Avar és kerti hulladék égetésének tűzvédelmi szabályai

MINDEN NAGY TŰZ KIS TŰZZEL KEZDŐDIK!

A ház körüli munkák során felhalmozott éghető anyagokat általában égetéssel szoktuk megsemmisíteni, illetve hasonló veszélyt jelent még az egyéb szabadtéri főzés, sütés, grillezés.

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 27. § (2) bekezdése értelmében hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos.
Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék - az elemi kár kivételével - bármilyen okból kigyullad.

 Minden településen a helyi önkormányzat rendeletben szabályozza az avar és kerti hulladék égetésének követelményeit, szabályait. A helyi önkormányzati rendeletben foglaltakat az égetés során maradéktalanul be kell tartani.

 Az összegyűjtött égetnivalót lehetőleg egy gödörben helyezzük el, vagy árkoljuk körül tűzgyújtás előtt.

 A sütőhelyet hasonló kialakítással kell kialakítani (környezetében ne legyen éghető anyag; legyen a tűz oltására alkalmas eszköz, anyag; stb.).

 Szélcsendes időben gyújtsuk meg a tüzet, ha feltámad a szél annak erősségét figyelembe véve, oltsuk el a tüzet.

 Ne hagyjuk őrizetlenül a tüzet.

 A tevékenység befejeztével győződjünk meg arról, hogy teljesen eloltottuk-e a tüzet és ne maradjon még izzó, parázsló anyag, mert ez további tűzveszélyt jelent (locsoljuk le a parázsló részeket és várjuk meg amíg a teljes füstölgés, gőzölgés megszűnik).

 Az égetés során akkora tüzet szabad csak rakni, amit a rendelkezésre álló eszközökkel, erőkkel el tudunk oltani (tartsunk készenlétben vizet, homokot, lapátot).

 A sütőhelyek megválasztása az uralkodó széliránynak megfelelően történjék, számolni kell arra, hogy a szél erősségének változása a láng nagyságát, irányát jelentősen befolyásolja.

 A ruházat megválasztása a szabadtéri tűz tulajdonságaihoz igazodjék (lehetőleg ne bő, lebegő ruházatban menjünk a tűz közelébe; ne engedjük a gyerekeket a tűz fölött átugrálni).

 A főzéshez, sütéshez használt eszközöket stabilan rögzítsük, megfelelően telepítsük (a felboruló edényzet égési sérülést okozhat, illetve a felboruló grillből a kiszóródó izzó faszén gyújtási veszélyt jelenthet).

 A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról szóló 259/2011. (XII. 7.) Kormányrendelet 7. §-a alapján kötelező a tűzvédelmi bírság kiszabása tűzvédelmi előírás megszegése esetén, ha azzal tüzet idéznek elő.
A tűzvédelmi bírság összege 100.000Ft, illetve tűzoltói beavatkozás esetén 200.000Ft.


Felhívás

2012.-2016 első félévében több mint 13350 erdő- és vegetációtűz keletkezett, ezek 70 százaléka márciusban. A tavaszi erdőtüzes időszakban volt az idei év szabadtéri tüzeinek 80 százaléka. Egy-egy tűz átlagosan 4,3 hektárnyi területet érintett, az említett időszakban összesen 54342 hektár égett le.

Nyáron a tartósan csapadékmentes, száraz, meleg időjárási viszonyok következtében az erdei avar- és tűlevélréteg, illetve a felhalmozódott, száraz gallyak és ágak könnyen lángra kapnak, többnyire a felelőtlenül meggyújtott tüzek miatt. Ezek a káresemények júniustól augusztusig mondhatók jellemzőnek. Ebben az időszakban főként a fenyőerdők vannak veszélynek kitéve, mert az aszályos időben egy kisebb avartűz is könnyen koronatűzzé fejlődik bennük.

A tüzek 99 százaléka emberi tevékenységre vezethető vissza. Többnyire a gondatlanság áll a háttérben, de igen nagy számban vezethetőek vissza szándékosságra, ilyen például a tarló és a nád égetése. Sok esetben a felügyelet nélkül hagyott kerti hulladék égetéséből keletkezik nagy kiterjedésű tűz.


Tarlóégetést és egyéb növényi hulladék égetését tűzgyújtási tilalom idején az erdő 200 méteres környezetében tilos végezni. A település belterületén, a kertjében mindenki használhatja a grillsütőjét, de a kerti szalonnasütés sem jelenti a tűzvédelmi szabályok megsértését, amennyiben ez az erdőtől legalább 200 méterre történik.

A parkerdők a nagy látogatottság és a lakott területek közelsége miatt egész évben fokozottan tűveszélyes területek. Ezért tüzet erdőterületen a tűzgyújtási tilalom időszakának feloldása után is kizárólag a kijelölt és kiépített tűzrakó helyen szabad gyújtani. A mások által korábban illegálisan rakott tábortűz nyoma nem kijelölt tűzrakó hely. A hivatalosan és biztonságosan használható tűzrakó helyek mindig betonozott, állandó szegéllyel rendelkeznek, környékükön általában egyéb berendezések, padok, asztalok is találhatók. Tűzgyújtáskor mindig legyen nálunk két-három liter víz, amivel távozáskor az izzó parazsat eloltjuk. Víz hiányában a tűzrakás helyét fedjük be földdel. . Esős, nedves időben se bízzuk a véletlenre a tűz eloltását!

A hazai erdőkben az úgynevezett felszíni tüzek a jellemzőek, amelyek az erdő talajszintjén, illetve az annak közelében levő szerves anyagot érintik. Ezek nagy intenzitású égés esetén – különösen az alföldi fenyőerdőkben – koronatűzzé is fejlődhetnek.

Az erdő- és vegetációtűz elleni legjobb védekezés az odafigyelés, hiszen amíg egy cigarettacsikk eldobása kevesebb, mint egy másodpercet, a keletkező tűz eloltása akár több napig is eltarthat, az oltás költségei pedig több millió forintra rúghatnak. Ha tüzet látunk, haladéktalanul értesítsük a tűzoltókat és a helyi erdőgazdálkodót.

Egy hektár erdőterület pusztulásával összességében akár tízmillió forintos kár is keletkezhet. Az idős fák sem csak a koronatűzben pusztulnak el, a vékonyabb kérgű fajok töve olyan mértékben sérülhet kisebb avartűzben is, ami néhány hónapon belül a fa halálához vezet. Jelentős az erdészetek tűzoltási költsége is, hiszen a közvetlen tűzoltói munka után az erdőgazdálkodó adja a területen akár egy hétig is működő tűzőrséget. Az új erdő létesítése, erdőterület műszaki helyreállítása 6-12 évet is igénybe vehet, és hektáronként több millió forintos költséget jelent. Egy idős erdő ökológiai szempontból történő regenerálódása akár 50-100 évig is eltart. Összességében az erdőgazdálkodók idén már több milliárdos kárt szenvedtek. Védett területeken a természeti kár eszmei értéke mindezen tételeknél nagyságrendileg nagyobb is lehet.

Az erdőtűz kockázata jelentősen függ az időjárási viszonyoktól is. Erdőtűzveszélyes időszakban a vidékfejlesztési miniszter, vagy az erdészeti hatóság tűzgyújtási, illetve látogatási tilalmat rendelhet el egyes erdőkben vagy akár az ország összes erdejében. Tűzgyújtási tilalom esetén az erdőkben – beleértve a kijelölt tűzrakó helyeket is –, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belül sem szabad tüzet rakni!


A mezőgazdasági erő- és munkagépekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok

 

A szabályok betartása különösen fontos, évente több száz mezőgazdasági tüzet – gabonatábla-tüzet, valamint kazal-, illetve boglyatüzet – kell eloltaniuk a tűzoltóknak.

- A kalászos termény betakarítási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni. A betakarítási munkák során használt, ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, annak tervezett időpontját 10 nappal előbb írásban a tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni.

- Az üzemelő erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül és munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.

- A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.

- Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.

- Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.

- Az aratógépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.

- Az erő- és munkagépet, aratógépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.

- A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.

- A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.

- Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.



Az aratásra vonatkozó tűzvédelmi szabályok

- A kalászos termény betakarítását a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni.

- A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább 100 méter távolságon belül el kell távolítani, és legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.

- Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos.

- Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

 

 

 

Szérűre, rostnövénytárolóra, kazalra vonatkozó tűzvédelmi szabályok

- A mezőn összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező

a) robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy forgalmazására szolgáló építményektől legalább 200 méter,

b) egyéb építményektől legalább 100 méter,

c) vasúti vágányoktól – a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve – legalább 100 méter,

d) közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter és

e) nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter tűztávolságot kell tartani.

- Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni.

- A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön.

- A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani.

- A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni.

- Dohányozni szélcsendes időben a kazaltól legalább 30 méter távolságra szabad.

- A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal vagy tárolási egység bontható meg.

- A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani.

 

A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai

Magyarországon évtizedek óta végeznek tarlóégetést, amelynek egyik oka a monokultúrás termelés. Ez azt jelenti, hogy a gabonavetést követő évben is gabona kerül ugyanazon táblába, így a növény gombabetegségei fokozottabban megjelennek. A gombabetegségek elleni védekezés jelentős mennyiségű növényvédőszer alkalmazásával jár. Ennek kiváltására alkalmazott olcsóbb módszer a tarlóégetés. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet azonban egyértelműen tiltja a lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését. Ettől az előírástól azonban jogszabály eltérően is rendelkezhet. A kormányrendelet megsértése esetén a tarlóégetés környezetvédelmi bírsággal sújtható.

Amennyiben jogszabály lehetőség ad a tarló égetésére, az alábbi szabályokat be kell tartani:

- Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

- Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.

- A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz.

- A tűzvédelmi hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.

- Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani.

- Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

- Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

- Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:

a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,

b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,

c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

- A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során az előző bekezdés szabályait kell alkalmazni.

Amennyiben tüzet észlel, vagy az égetés során a tűz továbbterjed épületekre, egyéb éghető anyagokra azonnal jelezni kell 105 vagy a 112-es (ingyenes) segélyhívó telefonszámon a tűzoltóságnak, és meg kell kezdeni a tűz oltását.

 

A tűzvédelmi szabályok megszegőivel szemben a tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot szab ki.

 

A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján:

Tűzvédelmi szabálytalanság   Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke /Ft/ Tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke /Ft/ 
 Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő  100 000  1 000 000
 Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges  200 000  3 000 000
 Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz vagy robbanásveszélyt idéztek elő  200 000  1 000 000

 

A fenti szabályok azért vannak, hogy meggondolatlanság, felelőtlenség miatt ne vesszen kárba az egész éves mezőgazdasági munka, a termés.

A fentieken túlmenően felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a nyári betakarítási munkálatok idején a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kisvárdai Katasztrófavédelmi Kirendeltsége illetékességi területén a betakarítási munkák fokozott ellenőrzést fogja végrehajtani.

Ezúton kérjük a gazdálkodókat, hogy a veszélyeztetett időszakban különös figyelmet fordítsanak a tűzmegelőzési szabályok betartására.

 

 

Siófoki Katasztrófavédelmi Kirendeltség