Karádi erdő októberben
Szüreti felvonulás
2017. szeptember 30.

Falutörténet

Karád Község címere:

Ívelt oldalú, csücskös talpú a pajzs, kék mezejében zöld levelekéből rakott fészken ülő, vörös csőrű, fehér pelikán 3 fiókáját vérével eteti.
A jobbra fordult aranyrácsozatú, nyílt, koronás lovagsisak dísze egy szablyát tartó páncélos kar. Foszlányok mindkét oldalon kék-arany színben.
A címerben megjelenő elemek egyházi vonatkozásúak, és az 1700-as évekre vezethetők vissza.

A fiókáit vérével etető pelikán az önfeláldozás szimbóluma (Jézus Krisztus önfeláldozására utal).
A páncélos kar és a lovagsisak a török felszabadító háború idején, a község területén folyó harci eseményekre utal. A felszabadító háborúban érdemeket szerzett karádi illetőségű, veszprémi püspökség hadseregében hadnagyként szolgáló Grubanics báró címerében is szereplő motívum a páncélos kar.

Történelmi áttekintés:

A török uralom felszámolása után, így például 1695-ben Karádot Kaposvár után Somogy megye legjelentősebb településének, fontos mezővárosának tartották. Szépen fejlődött a Rákóczi ,az 1848-49-es szabadságharcok küzdelmei után is. Virágzása először igazán 1945 után, főképpen az 1950-es évek ugynevezett kuláküldözései ,a község dolgos gazdáinak szétverésekor tört meg.

A mai Karád, az egykori török Kara ,azaz fekete néveredetű település területén a középkorban öt-hat falu állt templomokkal, kolostor és várakkal. A török időben, többnyire a XVII.században elpusztult települések ugyanis határostól Karádhoz kerültek. Igy legalább 500 éve Karád fontos részei. A régi katonai térképeken kikereshetjük Karád történelmi helyeit.Az Ény-i részen megtaláljuk a Guba vagy Kupa-várat. Az már biztos, hogy itt Árpád kori vár állott, mert XIII.századi oklevél is említi. A történészek szerint III.Béla király is a makrai várnál lévő szőlőket földekkel, berkekkel és tartozékaikkal együtt adományozta a jeruzsálemi Szent Theodózius, azaz egy görög monostornak.

A 10000-es léptékű katonai térképen található a mai Karád közepén az Alsó-Vár, a Kálvária - ajja vagy Alja ,valamint a Vásártér ,ahol a korai Kara ,az 1131-41 közötti időből származó oklevélben már leírt Karád temploma ,települése és a XVI-XVII.századi másik ,az úgynevezett török vára állt.

A legújabb régészeti és történeti kutatások alapján már az is biztos ,hogy a 895-96-ban honfoglalóként szereplő Árpád és leszármazói legalábbis a nevük alapján török eredetűek voltak. Karádon Koppány és Kara –az ugyancsak helynévben megmaradt-szláv és magyar népeikkel együtt alkottak egy település ,egy falu-láncolatot. Erre bizonyíték a Kara ,azaz a fekete jelentésű török eredetű neve Karádnak, valamint a Koppány somogyi vezérhez kapcsolható Kupavár név megléte is.

Karád és vidéke ,feltehetően 948 után ,már a bizánci érdekszférához tartozhatott. Ezt még csak megerősíti Koppány herceg itteni kupavári és környéki birtoklása. Elmodhatjuk, hogy Karád ősi településének kialakulása már az Árpád-házi hercegekhez ,de legkésőbb Koppány vezér X.század végi uralkodásához köthető.

1782-ben már mezővárosként szerepelt Karád:a lakosság lélekszáma 1978 fő volt ,a karádi takácsok és szabók pedig céhet is alapítottak. A templomot 1742-ben kezdték el építeni. Az 1831-es kolerajárvány 161,az öt évvel későbbi 201 áldozatot követelt ,majd ennyien haltak meg 1855-ben is.

A szabadságharc kitörése után a nemzetőrség segítségére sietett a Karádon tartozkodó lovasszázad ,s részt vett Jellasics csapatainak szétverésében. 1850-ben létrejött a Karádi járás, ahol vegyes szolgabírói hivatal kezdte meg működését. A korabeli nád és zsúptetős házak nagy szegénységről árulkodtak. A kiegyezést követően a „közigazgatási harc” már 1870-ben megkezdődött Karád ,Kötcse és Tab között a járási székhelyi rang megszerzéséért :két évvel később a település nagyközség lett. A századfordulót követő években élénk Társadalmi élet jellemezte a települést ,sorra alakultak az újabb civil szerveződések.

Az első világháborúban 119 karádi férfi halt hősi halált , emlékükre emlékművet állítottak fel a faluban.A harctérről tért haza Fischer Albert orvos ,aki fő szervezője lett a községben a tanácsköztársasági eseményeknek.
A helyi munkástanács államosította a malmot ,a takarékszövetkezetet és a mészárszéket. Később a megtorlások idején Fischer doktort és tíz társát felakasztották tevékenységéért.

1925-ben a parasztság igénye hívta életre a hitelszövetkezetet , melynek segítségével a térség lakói könnyebben juthattak pénzhez. Az óvodát a térség legrégebbi gyermekintézményét 1894-ben alapította báró Horning Károly bíboros, Karád földesura. 1936 őszén missziós nővérek vették át.

1935tavaszán alakult meg az Országos Magyar Bokréta Szövetség karádi csoportja.A karádi Gyöngyösbokréta jelentős hírnevet szerzett ,bejárta Európa országait ,legnagyobb sikereit a kanásztánccal érte el.

A második világháború után községünkben megalakultak a pártok. Itt rendezték a Tabi járás első földosztását.1950-től megalakultak a mezőgazdasági termelők csoportok ,melyek 1956-ban oszlottak fel. 1957-ben szerveződött újjá a termelőszövetkezet.

1950-ben alakult meg a településen a községi tenács,ekkorra ellátták a lakásokat árammal,államosították az óvodát, iskolát és a gyógyszertárat. A hatvanas években létrejött a ruhagyár, mely munkát biztosított a helyi és környékbeli asszonyoknak. 1973-74-ben készült el a törpevízmű.A rendszerváltást követően Karádon is létrejöttek a politikai pártok csoportjai-az MSZP, az MDF,a KDNP és a Kisgazdapárt.Sajnos a rendszerváltás után sok munkahely megszünt és ezáltal a lakosság megélhetése nagyon nehéz lett.
2002 évben volt Karád 1000 éves ,melyről színvonalas ,színes ünnepséggel emlékeztünk meg.